Szócikk változásai

A Dharma (szanszkrit) sokjelentésű fogalom a hinduizmusban és a buddhizmusban: természet, igazság, törvény, tan, (tudat)tartam, jó modor, dolog. A dharma fogalmát célszerű a hinduizmus és a buddhizmus eltérő felfogásában vizsgálni.

Dharma az indiai hitvilágban (hinduizmus) az az egyetemes törvény, amely minden hatás mélyén rejlik, mindent átható létezésével fenntartja a mindenség örökkévalóságát, működését, és minden létező entitást meghatároz. A világmindenséget, mint szellemi alapelv, élettel elárasztó közegként itatja át, míg az emberrel való misztikus kapcsolatában, mint az örök erkölcsi Törvény, Igazság kötelességként jelenik meg azáltal, hogy a valóság megismerésének folyamatában az ember igazodni kíván hozzá. Az egész hindu vallásrendszer a Dharma gondolatán alapszik, általános elnevezése "Szanátana Dharma", azaz Örök Törvény.

A buddhizmusban két fő jelentésben használatos a fogalom. Dharma vagy Dhamma (nagy kezdőbetűvel leírva) a történelmi Buddha (Sákjamuni, Gautama Sziddhártha) tanítása, a Tan. A dharma vagy dhamma (kis kezdőbetűvel) alkotóelem, jelenség, (tudat)tartam, a valóságot felépítő elem, főleg az Abhidharmában.

A Dharma szó töve dhri, ebből a tőből képzett Dharma jelentése: tart, fenntart, hordoz. (páli:dhamma). A szanszkrit szavak többárnyalatú jelentéséhez híven jelölheti még a következőket is: törvény, vallás, igazság, kötelesség, tan, lényeg, alapelv. A Buddhánál ezen felül kifejezi a valóságot, a világ rendjét, a minőséget, tulajdonságot, értéket, eszméket és elveket.[1] A buddhista felfogás a dharma szó többes számának is árnyalt jelentést tulajdonít: az egyedileg elkülönült jelenségek sokaságát fejezi ki, a tapasztalás tényeit, eseményeket, késztetettségüket.

A Dharma (szanszkrit) szó sokjelentésű fogalom mind a hinduizmusban mindpedig a buddhizmusban: természet, igazság, törvény, tan, (tudat)tartam, jó modor, dolog. Ezért a dharma fogalmát célszerű a hinduizmus és a buddhizmus eltérő felfogásában vizsgálni.

Dharma az indiai hitvilágban (hinduizmus) az az egyetemes törvény, amely minden hatás mélyén rejlik, mindent átható létezésével fenntartja a mindenség örökkévalóságát, működését, és ezáltal minden létező entitást meghatároz. Az abszolútumot, világmindenséget, mint szellemi alapelv, élettel elárasztó közegként itatja át, míg az emberrel való misztikus kapcsolatában, mint az örök erkölcsi Törvény, Igazság kötelességként jelenik meg azáltal, hogy a valóság megismerésének folyamatában az ember igazodni kíván hozzá. Tulajdonképpen az egész hindu vallásrendszer a Dharma gondolatán alapszik, általános elnevezése "Szanátana Dharma", azaz Örök Törvény.

A buddhizmusban pedig két fő jelentésben használatos ez a fogalom. Dharma vagy Dhamma (nagy kezdőbetűvel leírva) a történelmi Buddha (Sákjamuni, Gautama Sziddhártha) tanítása, a Tan. A dharma vagy dhamma (kis kezdőbetűvel) alkotóelem, jelenség, (tudat)tartam, a valóságot felépítő elem, főleg az Abhidharmában.

A Dharma szó töve dhri, ebből a tőből képzett Dharma jelentése: tart, fenntart, hordoz. (páli:dhamma). A szanszkrit szavak többárnyalatú jelentéséhez híven még a következőket is jelölheti: törvény, vallás, igazság, tan, lényeg, alapelv. A Buddhánál ezen felül kifejezi a valóságot, a világ rendjét, a minőséget, tulajdonságot, eszméket és elveket. A buddhista felfogás a dharma szó többes számának is külön jelentést tulajdonít: az egyedileg elkülönült jelenségek sokaságát fejezi ki, a tapasztalás tényeit, eseményeket, késztetettségüket.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Dharma_%28vall%C3%A1s%29
http://www.dharma.hu/dharma

Kép: http://25.media.tumblr.com/tumblr_ls7qqrBHGR1qh1ttlo1_400.jpg

Forrás:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Dharma_%28vall%C3%A1s%29
http://www.dharma.hu/dharma

Kép:

http://25.media.tumblr.com/tumblr_ls7qqrBHGR1qh1ttlo1_400.jpg