A karma szó jelentése: „megtenni, cselekedni valamit”. A karma törvénye szerint minden tevékenykedésünk – a légzés, a beszéd, a mozgás, de minden gondolatunk, szavunk is – karmának minősül.
A karma tehát az ok-okozat elvének megjelenése az ember életében. A tradicionális hindu szentírások szerint bármit tegyen is az ember, az később vissza fog rá hatni. Ha nem ebben az életében, akkor következő születései valamelyikében. Az egyéni lélek időtlen idők óta cselekszik az anyagi világban és élvezi vagy elszenvedi tetteinek.
A karma mindezeken túl az ok-okozat egyetemes törvénye, amely az ok és okozat általános összefüggésére is rámutat. Minden, amit teszünk, mondunk vagy gondolunk, valamilyen okozattal jár, amely a hatás- ellenhatás törvényszerűségének megfelelően ugyanolyan formában visszahat ránk. Amit szerencsének, szerencsés véletlennek nevezünk, az korábbi jótéteményeink eredménye, ami pedig sorscsapásnak, balszerencsének látszik, az a múltbeli negatív cselekedeteink hatása.
A karma jóga az önzetlen cselekvés,a szolgálat útja, mivel minden cselekedet gyümölcsét és a vele járó felelősséget Istennek ajánlják fel. Fokozatosan feladva a cselekvőség meggyőződését, a karmák alóli felszabadulást kívánják elérni.
A Bhagavad gítá ezt mondja: „Egyedül a tett a te kiváltságod, sohasem annak gyümölcse. Sohasem a cselekedetek gyümölcse legyen az indítékod, és soha ne szűnjél meg cselekedni. Cselekdj az Úr nevében, elhagyva az önző vágyakat. Ne hagyd, hogy siker, vagy kudarc befolyásoljanak.”
A karma jóga olyan rendszer, amely fejleszti az ellenálló képességet cselekedeteink önmagunkra visszaható és negatív összetevői ellen. A cselekedetekben való folyamatos tudatosság elvezeti a gyakorlót ahhoz a képességhez, hogy irányítsa a vágyak, ambíciók, egó és más személyiségi komplexumok formájában megjelenő mentális gondolattársítást.
Célja, hogy gyakorlója megszabaduljon a karma kötelékétől, amely korlátozza, keretek közé szorítja és akadályozza az élet dinamikus, kreatív, alkotó jellegű kifejeződését. A Bhagavad Gítában Sri Krisna hangsúlyozza a cselekvés szükségességét, mint az emberivé és emberségessé válásnak, és az isteni kegyelem elnyerésének eszközét.
A Karma jóga nem csupán gyakorlat, hanem szádhana, vagyis spirituális, szellemi gyakorlat valamilyen felsőbbrendű, magasztos cél érdekében. A Karma jóga állapota a széva, a cselekedeteinkben való önzetlen hozzáállás gyakorlásával érhető el, ami csak hozzáértő szellemi tanító vezetésével lehetséges.
Legismertebb képviselője Mahátma Gandhi volt.
Forrás:
B.K.S. Iyengar: Jóga új megvilágításban
www.jogaoktato.hu
