Mantra jóga

A mantra szó két tagból tevődik össze: Manas (elme), és tray (törés). Így a mantra jelentése, az elme hullámzásainak megtörése.

A Mantra jóga az egyik legősibb módszer a tudat tisztítására és felemelésére.

Fizikai alkalmasságtól függetlenül gyakorolható, hiszen egy meditációs folyamat, amely szanszkrit mantrák, imák ismételgetéséből áll. A leghíresebb mantrák az Óm és a Hare Krisna. A mantra-jóga gyakorlói részletes filozófiai ismereteket is elsajátítanak a jóga spirituális aspektusainak megismerése érdekében. Egyes iskolákban hatha-jóga gyakorlatokkal is kiegészítik a mantra-jógát. Sőt, sok iskolában, amely nem kifejezetten mantra-jógát oktat, rendszeresen van kírtan, vagyis szanszkrit mantrák közös éneklése.

A Mantra jógában a magánhangzók közül némelyiket még külön is azonosítják egyes csakrákkal, például az I a harmadik szem, É a garat, Á a szív, Ó a napfonat, U pedig az alsó két csakrához társítható. Mantraként leggyakrabban néhány hangból összetett szótagokat használnak, amelyeknek a közhasználati nyelvben nincs jelentése. Ezek a bidzsa mantrák.

Minden csakrának szótagjai is vannak. Ezek tulajdonképpen mantrák, és amikor a jógi a pránát valamelyik csakrában áramoltatni akarja, akkor az alábbi mantraszótagok segítségével teszi ezt meg:

- a legfelső csakráé az ÓM
- a homlok csakráé a SKHAM
- a garaté a HAM
- a szívé a JAM
- a napfonaté a RAM
- a szakrális csakráé VAM
- a gyökéré a LAM

A mala különleges helyet foglal el a lelki gyakorlatban, így a Mantra jógában is. A dzsapa a malán keresztül a leghatékonyabb. A malát (füzér) először is azért használják, hogy számolják a mantrák (imák) ismétlését. Másodszor, a vándorló, csapongó elmét a malán keresztül a legkönnyebb megfogni, és a meditáció, azaz a mantra tárgyához irányítani.